Áldom szent neved, a mézzel folyó
földeken,
hol nincs hiányom semmiben, áldom
nevedet.
Áldom szent neved, ha az út a pusztán át
vezet:
a száraz kietlen helyen áldom nevedet.

Minden áldást dicséretté formáld szívem.
Ha körülzár a sötétség azt mondom én:
Áldott legyen az Úr neve áldom nevedet!
Áldott legyen az Úr neve,
áldott legyen hatalmas neve!

Áldom szent neved, mikor minden rendben
megy,
ha napfényes az életem, áldom nevedet.
Áldom szent neved, a szenvedések út ján
is,
bár könnyek között áldozom áldom
nevedet.

Minden áldást dicséretté formáld szívem.
Ha körülzár a sötétség azt mondom én:
Áldott legyen az Úr neve áldom nevedet!
Áldott legyen az Úr neve,
áldott legyen hatalmas neve!

Te adsz, és elveszel,
Te adsz, és elveszel.
A szívem így felel,
hogy áldom szent neved

Áldott legyen az Úr neve,
áldom nevedet!
Áldott legyen az Úr neve,
áldott legyen hatalmas neve!