1.Életünk malomköve őrli apró búza szemeinket,
ami eddig pelyva volt bennünk,
azt messzire fújja a szél,
csak együtt lehetünk kenyér.

2.Jó Atyánk súlyos tenyere markában tartja szőlőéletünk,
hogy áldozatunk ízes cseppjeit
mások elvegyék egykor,
csak együtt lehetünk jó bor.

3.De minek vagyunk így mi együtt,
mi kenyér meg bor a föld asztalán,
ha nélküle élünk, akkor minden
mégis színtelen vízcsepp,
Jézussal együtt könnyebb.

Falat kenyér, pohár bor, egy csepp víz az életed.
De mindennél többet ér, ha Jézushoz elviszed.