Röpke fohászként száll a dal, égbe szárnyaló madár.
Fészkét elhagyta már, hozzád talál.

Élsz vagy utazol bárhol, de hozzá szól a szív!
Bánat ér, vagy öröm, táncra hív.
Mint forrás tör fel a sóhaj, mint tenger árad a hála.
Hallja Ő, egy szó elég, az egekig elér.

Röpke fohászként száll a dal, égbe szárnyaló madár.
Fészkét elhagyta már, hozzád talál.

Nem vagyok egyedül az úton, léptem vezeti Ő.
Otthonom, a bajban segítőm.
Testvérem arcán látom, Jézus hű barátom.
Kegyelméből élek én, megnyugszom kezén.