Tárd ki a karod, emeld fel arcodat,
tűzben, viharban a Lélek látogat,
nyisd ki a szemed, takard ki a szívedet,
hajnali pírban a Lélek integet!

Kelj föl, te halott, hagyd el már sírodat!
Úttalan útra a Lélek hívogat.

Csak zúgjon az a szélvész, lángoljon az a tűz!
Nincs többé visszatérés, forró szeretet űz!
Várja szíved az oltár, hajolj a mély fölé,
ki senkié sem voltál, legyél mindenkié!

Kelj föl, te halott! Tárd ki a karod!
Nyisd ki a szemed! Takard ki szívedet!
A Lélek integet, a Lélek hívogat,
a Lélek, a Lélek, a Lélek látogat!

Csak zúgjon az a szélvész, lángoljon az a tűz!
Nincs többé visszatérés, forró szeretet űz!
Várja szíved az oltár, hajolj a mély fölé,
ki senkié sem voltál, legyél mindenkié,

legyél mindenkié, legyél mindenkié!…